9. Egyéb

A tűzijáték és ami mögötte van – matematikai módszerekkel

Az ELTE Természettudományi Karán működő Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratórium munkatársai két másik, hazai kutatócsoport közreműködésével meghatározták Magyarország legnagyobb, szervezett tűzijátékának légkörkémiai tulajdonságait, valamint környezeti és egészségi hatásait.

Az aeroszol-részecskék számának koncentrációját, méreteloszlását és a meteorológiai állapotjelzőket nagy időfelbontású módszerekkel mérték Budapesten, majd az adatokat többféle szempontból kiértékelték. Meghatározták a füstcsóva terjedését a városban kifejezetten erre a célra létrehozott numerikus áramlástani (CFD) modellel, és megbecsülték a részecskék légzőrendszeri kiülepedését sztochasztikus, matematikai tüdőmodellel a mérési helyszínen.

Beszámoló az ELTE honlapján.

Így lett az X az ismeretlen szimbóluma

Az ókori matematikusok még rövidítésekkel, szavakkal, sőt kis történetekkel próbálták körülírni az ismeretlent, és a középkorban sem alakult még ki következetes és egységes jelzésrendszer. Ismeretterjesztő cikk a Nők Lapja honlapján.

A programozás úttörője volt a matematikai tehetség, Ada Lovelace

Nagy terhet kapott a sorstól. Édesapja Lord Byron, a romantika szertelen költője, aki sok kortárs szemében maga volt a megtestesült ördög. Az anyja egész életében apja káros befolyásától féltette Adát, akit ma az első számítógépes programozóként tart számon a tudomány. Olvasmányos cikk a Múlt-kor magazinban.