Bolyai János Matematikai Társulat
Alapítva 1891-ben

Névadók

 Reményi házaspár

2022-től az AIT égisze alatt születik újjá a Graphisoft-díj, és az alapító Bojár Gábor, tisztelegve saját egykori középiskolai matematikatanára előtt, a díjat Reményi-díjra nevezi át. Megismerve Reményi Gusztáv feleségének, Kata néninek munkásságát, a házasság utáni közös vezetéknév mindkét matematika tanárnak emléket állít kiváló munkásságuk elismerésére.

 Reményi Gusztáv (1921-2009) és Reményi Gusztávné, Kata néni (1921-2006)

 Reményi Gusztáv (1921-2009); Reményi Gusztávné, Kata néni (1921-2006)

 

A névadó házaspár mindkét tagja otthagyta ujjlenyomatát a magyar matematika oktatásában.

Varga Tamás szinte minden ekkor készülő munkájában részt vett a Reményi-házaspár.

A  levelek egy ”miniműhely” tevékenységébe engednek bepillantást.

/Földesi Andrásné, született Reményi Katalin: Részlet a 2019. novemberi Varga Tamás Napok előadásából/

Szüleink híresek voltak arról, hogy korán meglátták tanítványaikban a tehetséget, a matematikai képességeket, és emellett kiemelt gondot fordítottak arra, hogy minket is jó irányba tereljenek. Így történt, hogy engem inkább a zene területén láttak erősebbnek, így ezen az úton segítettek egészen a Zeneakadémia elvégzéséig. A hegedűt Édesapám adta először a kezembe, óvodás koromban. Akkor persze nem tudhattam, hogy Ő maga is tanult zenét, hisz eredetileg énektanárnak készült, -  a hagyatékában talált  dokumentumokból kiderül, hogy a mai napig híres és elismert tanárok tanították. Kodály Zoltán -  egy vele készült interjúban - Euler professzor mondását idézi, miszerint: A zene az hangzó matematika.

Itt érnek össze a szálak - szüleink másik szenvedélye a zene volt, maguk is több hangszeren játszottak.

Édesapánk 1921-ben született Szarvason. A kiterjedt tanítócsalád harmadik generációjához tartozik. Fiatalabbik nővére is 10 évvel idősebb nála, egyetlen fiú. Édesanyja anyanyelve szlovák, ő élete végéig megőrizte jellgzetes akcentusát. Az első négy elemi iskolai osztály után kilenc gimnáziumi év következett a szarvasi evangélikus Vajda Péter Gimnáziumban. Egyenletesen jól tanul, ezekben az években szerette meg a latin és a görög nyelvet. Érdekelték a hittel kapcsolatos kérdések, több éven keresztül tanult gyorsírást is, amit élete végéig hasznosított különböző módokon. Középiskolai éveiben kiugró a zene és ezen belül az aktív zenélés szeretete, úgy tűnik indexéből, hogy minden, középiskolájában akkor elérhető zenei tárgyat tanult, érdeklődésből. Otthonából a kórus, a zongora és az orgona szeretetét is kapta, ez utóbbi lett a kedvenc hangszere. Középiskolai hegedűtanára, Szederkényi Nándor biztatására érettségi után a Zeneakadémiára iratkozik be, itt hegedű szakon két évet, középiskolai énektanár- és karvezető szakon egy évet végez el. Itt is jól tanul, szorgalmát külön is több tanára kiemeli. Mégis pályát változtat, Szegeden kezdi el a matematika-fizika szakot. Döntésében szerepe volt Szele Tibornak, akivel közeli barátságba került. Két évig Szegeden a Tudományegyetem Matematikai Intézetében megbízott díjazás nélküli gyakornok. Csak nemrégen derült ki a Reményi- család birtokában lévő dokumentumokból, hogy Kalmár Lászlóval és feleségével is baráti kapcsolatban volt. Diplomájának megszerzése után Szarvason, egykori iskolájában óraadó, de a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Iskolában, sőt a helybeli evangélikus iskolában is tanít.

Ezután kerül Nyíregyházára, az ottani evangélikus gimnáziumba. 1958 januárjától matematikából megyei szakfelügyelő. 1959 szeptemberétől a budapesti Apáczai Csere János Általános Iskola és Gimnáziumhoz kerül, amelyik akkor az ELTE gyakorlóiskolája is volt. Itt általános - és középiskolában is tanított. Vezető tanár beosztásba került. 1965-től került a Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnáziumba, ahol főleg matematika tagozatos osztályokat tanított. Innen 1985-ben ment nyugdíjba, haláláig kötődött az iskolához.

Részt vett a Fasori Evangélikus Gimnázium újraindulásának előkészítő munkáiban. Itt matematikatanár és az egyik első igazgatóhelyettes is. Később a Lónyay Gimnáziumban is helyettesített, de a Trefort utcában is, hosszabb időn keresztül.

A Bolyai János Matematikai Társulatba 1951- ben lép be. A Társulat nyíregyházi tagozatában, amelynek hamarosan titkára lesz, egyaránt dolgozik a város matematika-tanárainak továbbképzésével és a matematika iránt érdeklődő diákok órákon kívüli képzésével. Később különböző tisztségeket tölt be a Társulatban, ezen kívül főleg a középiskolai matematika-versenyek lebonyolításában és javításában vesz részt.

A Varga Tamás körül kialakult reformmozgalomba a kezdetektől fogva bekapcsolódik a Reményi-házaspár. Varga Tamással rendkívül aktív szakmai és baráti levelezést folytat, főleg 1951 és 1959 között. Hivatalosként induló szakmai kapcsolatuk hamar mély barátsággá alakul.

A Matematikai Lapok tanároknak szánt feladatrovatot indított az ’50-es években: ide megoldásokat küld be rendszeresen, néha kitűzésre szánt feladatot is, de előfordul, hogy Varga Tamás helyett, aki ennek a rovatnak a vezetője volt, egy-egy feladat beérkezett megoldásait is ő nézi át először.

Később rovatvezető lesz A matematika tanítása c. folyóirat feladatmegoldó rovatánál. Ezt a munkát Tolnai Jenőtől vette át, majd pár év múlva Pogáts Ferencnek adta tovább.

Felesége matematikai és matematikadidaktikai képességeit ő fedezte fel, és rábeszélésére fordult Reményi Gusztávné érdeklődése e terület felé. Töretlen kitartással tanulta vele együtt naponta újra először a matematikát, majd az ábrázoló geometriát, és sokszor a kívülálló számára láthatatlan módon is naponta segítette észrevételeivel és tanácsaival.

1975 után pár éven keresztül feleségével együtt volt a középbizottság az Arany Dániel Matematikai Tanulóversenyen.

 

Reményi Gusztávné 1921-ben született Orosházán, egy szegényparaszti család első gyermekeként. Egyik anyai nagybátyja népiskolai tanító lett. Anyai nagyapám az ottani Hangya-boltban volt üzletvezető-helyettes, emellett földműveléssel foglalkozott. Anyai nagyanyám igényes és színvonalas volt minden munkájában. Gyönyörűen varrt, fillérekért.

A négy elemi népiskolai osztály után négy polgári leányiskolai osztályt végez el, ezután a győri Magyar Királyi Tanítónőképző Intézetbe kerül. A 14 éves kislány egy teljes tanévre utazott el otthonról, mert nem tudott tanév közben hazautazni, de szülei sem tudták meglátogatni.
A tandíj ugyanis több volt, mint a család összjövedelme... 

Győrben többek között énektanára, Kiss György volt rá nagy hatással.

Ezután három évig a budapesti II. Kerületi Állami Tanítónőképző Intézetben tanult, tanítónői oklevelében csak két jó van, az egyik érdekes módon éppen mennyiségtanból. Az utolsó tanévben már ő vezette az intézet kórusát.

Állást nem kapott, ezért Szegeden, az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait, itt három évet végez csak el. Ezután a főiskola engedélyével két évig Orosházán, egykori polgári leányiskolájában tanít óraadóként, ekkor már családfenntartó is.

Először kollégiumi nevelő, azután gondnok egy középiskolában. Majd egy átképző tanfolyamon vesz részt matematikából. 1951-ben általános iskolai első tanári alapvizsgát tesz matematikából és kémiából. Ugyanebben az évben a Zrínyi Ilona leánygimnáziumhoz kerül matematikatanárként.

Matematika tanári munkája mellett végzi el először a matematika, majd az ábrázoló geometria szakot az ELTE levelező tagozatán.1955-ben egyik tanítványa váratlanul első helyezést ért el az Arany Dániel matematikaversenyen, ugyanitt egy másik tanítványa első dícséretet kap. Közben - nem függetlenül a Varga Tamással való levelezés hatására is - figyelme egyre inkább az általános iskola felé fordul. Kísérletet szeretett volna indítani egy 8. osztályban, de erre már csak ’59-ben kapott engedélyt.

1959-ben az ELTE pályázatot hirdetett vezető tanári állásokra. A pályázatot beadó tanárokat óráikon meglátogatták, és a látottakat meg is beszélték. Péter Rózsa és Horvay Katalin utaztak Nyíregyházára. A Reményi-házaspár óráit különösen jónak látták.

Varga Tamás 1957 szeptemberében indítja négyéves matematikatanítási kísérletét egy 5. osztályban, a Cukor utcában. Reményi Gusztávné 1961- ben egy ötödik osztályban indítja egyik matematikatanítási kísérletét, Surányi János vezetése alatt. E kísérlet egyik motivációja az akkori matematikatanterv geometriaanyagának szűkössége volt. Péter Rózsa minden tanévben legalább egyszer meglátogatta ezt a kísérletet is. A kísérlet egy lányosztályban indult, négy év múlva ebből az osztályból alakult ki az iskola első matematika-fizika tagozatos osztálya.

A komplex matematikatanítási kísérlet 1963-ban indult két első osztályban a Váci utcai Ének-zene tagozat Általános Iskolában. Amikor ezek a tanulók a felső tagozatba jutottak, akkor az egyik osztályban dr. Eglesz Istvánné, a másik osztályban pedig Reményi Gusztávné lesz a matematikatanár.

A komplex matematikatanítási kísérlet nyomán kialakult új általános iskolai tanterv bevezetéséhez a tankönyvek, tanári kézikönyvek, munkalapok bírálatával is hozzájárul férjével együtt. A Kis Matematikusok Baráti Körében is sokoldalúan vett részt. Meglepetésemre még 3. – 4 - osztályosoknak is vezetett ilyen szakkört több éven keresztül. Sokat dolgozott az általános iskolásoknak szervezett matematika-versenyek kialakításán, a versenyek feladatainak a kialakításában, és a lebonyolításban is részt vett.

Férjével együtt éveken keresztül vett részt az Arany Dániel versenyfeladatok javításában.

A Bolyai János Matematikai Társulat Oktatási Szakosztályának elnöke több éven keresztül. Ekkor feladatai közé tartozott a Vándorgyűlés megszervezése és lebonyolítása.

Földesi Andrásné-Reményi Katalin

/Részlet a 2022-es Reményi-díj átadásakor Egerben elhangzottakból./