7. Tudomány
Elhunyt Hajnal András, a Bolyai János Matematikai Társulat egykori elnöke:
2016. július 30-án, 85 éves korában váratlanul elhunyt Hajnal András akadémikus, a Bolyai János Matematikai Társulat volt elnöke.
Nagyhatású, iskolateremtő matematikus volt, aki a magyar matematikai életben is fontos szerepet töltött be. Társulatunknak 1957-ben lett tagja. 1980 és 1990 között a Társulat fötitkáraként, azután 1996-ig elnökeként vezette a társulat munkáját. Az MTA rendes tagja, 1982 és 1992 között az MTA Matematikai Kutatóintézetének (ma Rényi Intézet) volt igazgatója. 1994 és 2004 között a New Jersey állambeli Rutgers egyetemen dolgozott, ahol annak kutatóintézetét, a DIMACS-ot (Center for Discrete Mathematics and Theoretical Computer Science) igazgatta. Társulatunknak és az Európai Halmazelméleti Társaságnak is tiszteletbeli elnöke volt.
Az ELTE részfoglalkozású tanáraként fontos szerepe volt a magyar kombinatorikai és halmazelméleti iskolák megteremtésében. Erdős Pál egyik legfőbb munkatársa volt.
Föbb kitüntetései: : Akadémiai Díj (1967), Állami Díj (1970), Szele Tibor Emlékérem (1980), Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1992), majd Középkeresztje (2013).
Megemlékezés az MTA honlapján: http://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-hajnal-andras-matematikus-az-mta-rendes-tagja-106732
Elhunyt Kálmán Rudolf 2016. július 2-án, életének 86. évében, a rák betegséggel folytatott több éves küzdelme után elhunyt Kálmán Rudolf, a rendszertudomány matematikai alapjainak megalkotója, aki a legmagasabb amerikai kitüntetések és nemzetközi elismerések mellett is büszke volt magyar akadémiai tiszteleti tagságára, valamint az MTA SZTAKI-val való kapcsolatára, ahol a mai napig szobája volt.
Kálmán a második világháború elől családjával gyerekként az Egyesült Államokba menekült és ott telepedett le, így ott tanulhatott az akkori matematikai-műszaki világ nyugati parti úttörői között. 1953-ban végzett az MIT-n, majd a Stanford és a Floridai Egyetemeken tanított, 1973 óta a Svájci Szövetségi Műszaki Főiskola professzora volt.
A navigációs rendszerek matematikai tervezésének fejlesztése során dolgozta ki a ma már a nevét viselő Kalman-szűrőt. A Kalman-szűrőt 1963-ban az ember nélküli amerikai Hold-szondánál alkalmazták először, és azóta is az űreszközök irányításának általánosan használt eleme. Napjainkban használatos a meteorológiai előrejelzések, a GPS, a célkövető radarok, és közgazdasági idősorok elemzésénél is.
1985-ben elsőként kapta meg a Kyoto Díjat. 2008-ban megkapta az amerikai mérnöki akadémia Charles Stark Draper-díját, amelyet mérnöki Nobel-díjként tartanak számon. 2009-ben Barack Obama amerikai elnöktől vehette át az Egyesült Államok legfontosabb tudományos elismerését, a Nemzeti Tudományos Érmet.
