8. Emlékőrzés
300 éve született Hatvani István (Rimaszombat, 1718. nov. 21. - Debrecen, 1786. nov. 16.) matematikus, természettudós.
A valószínűség-számítás és a matematikai ( orvosi) statisztika első magyarországi hírnöke.
Szülővárosában, majd Debrecenben tanult, végül a svájci Basel egyetemén szerzett rövid idő alatt teológiai és orvosi doktorátust (1747-1748). A debreceni kollégium meghívta professzorául, előzőleg azonban a kor szokása szerint nagyobb tanulmányutat tett, különösen Leiden egyetemén tanult sokat a modern természettudományból. 1748-ban foglalta el a debreceni professzorságot, filozófiát, matematikát és fizikát adott elő, ez utóbbi keretében 1750-től kezdve rendszeresen kémiát is oktatott magas színvonalon. Sokoldalú tudományos és pedagógusi munkássága nevét a korabeli művelődésügy legnagyobbjai közé emelte.
További információk: http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=hatvani
190 éve született Mendlik Ferenc (Pécs, 1838. nov. 25. - Lovrana, Isztria, 1902. júl. 10.) matematikatanár.
Hosszú tanári pályáját Egerben kezdte, majd Baján meg Ungváron folytatta. 1872-től a Markó-utcai főreáliskolában Beke Manó és Rados Gusztáv is a tanítványai voltak. Több tankönyvet írt.
További információk: http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=mendlik
60 éve hunyt el Egerváry Jenő (Debrecen, 1891. ápr. 16. - Budapest, 1958. nov. 30.) matematikus, műegyetemi tanár, akadémikus.
Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1914-ben doktorált. 1941-től a műegyetem tanára volt. Közel félévszázados munkássága során mintegy 80 önálló kutatási eredményeket közlő tanulmánya jelent meg. Közülük különösen jelentős Kőnig Dénes gráfelméleti tételének általánosítása, mely az ökonometriában nyert alkalmazást. Fontos kutatási területe volt a geometria és a differenciálegyenletek elmélete és alkalmazása, különösen a differenciálgeometria kérdései, később a forgó rendszerek kritikus szögsebességének megállapítása és a kinetikus gázelmélet alapjai. Utolsó éveiben matrixelméleti kutatásokkal és azok alkalmazásával foglalkozott. A nevét viselő Kőnig-Egerváry tétel az alapja az ún. magyar módszernek.
További információk: http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=egervary
130 éve született Bálint Elemér (Budapest, 1888. dec. 4. - Budapest, 1966. aug. 20.) matematikus, egyetemi tanár.
1937-ben biztosítási matematikusi képesítést szerzett, s 1938-ig az Osztrák Biztosító Társaságok Magyar Fiókjánál volt matematikus, majd az 1944-es év végéig a Pikler-féle Biztosító Irodánál dolgozott. 1948-ban a Gazdák Biztosító Szövetkezetnél vezérigazgató helyettes lett, s részt vett az Állami Biztosító megszervezésében, melynek rövid ideig vezérigazgató helyettese volt. 1951-ben az Állami Műszaki Főiskola matematikai tanszékének vezetésével bízták meg. Később a BME Villamosmérnöki, majd a Gépészmérnöki Karán volt docens.
További információk: http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=balint
105 éve született Szénássy Barna (Ungvár, 1913. dec. 11. - Debrecen, 1995. nov. 12.) matematikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, a matematikatörténet szerény apostola.
1936-ban Debrecenben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Gyulán, Ungváron, majd Jászapátiban tanított. 1945. tavaszán hadifogságba került, 1947-ben térhetett haza. 1948-tól Debrecenben tanított a volt Piarista Gimnáziumban. 1951-ben került a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai Intézetébe tanársegédként. 1952-től az akkor alakult Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítási Tanszéken kezdte meg egyetemi előadásait. 1975-ben lett egyetemi tanár. Legjelentősebb munkája A magyarországi matematika története a 20. századig. Ez a munkája több kiadást is megért. Megjelent angol nyelven is, illetve Akadémiai Nívódíjban részesült.
További információk: http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=szenassy
