Vissza a főoldalra

ELŐZŐ

A pályázat címe: Levél mindazoknak, akikkel sosem találkoztam, pedig szerettem volna
Pályázó neve: Klement Tamás
A küldő, támogató iskola neve: Pécsi Leőwey Klára Gimnázium
Évfolyam: 11.

Levél mindazoknak, akikkel sosem találkoztam, pedig szerettem volna

Kedves Emberek, akiket úgy megismernék, de sajnos nem fogok!

Valószínűleg a levelem váratlanul ér titeket. Nem tudok rólatok semmit, csak azt, hogy csodálatos emberek lehettek. Szeretnélek megismerni benneteket, de sajnos életünk útjai sosem kereszteződnek majd: mint két párhuzamos egyenes robogunk el egymás mellett ebben a gigászi síkban, amit életnek nevezünk. Talán a végtelenben találkozunk – attól függ, ki milyen geometriát néz.

Persze, most mondhatjátok, ha ennyire lehangol a hiányotok, miért nem teszek ellene valamit, transzformálódjak már, vagy hasonlók. De sajnos itt semmilyen elemi matematika nem segít. Azt rég megtanultam, hogy nem érdemes magamat mások elé tolni, ha pedig forgatok, akkor másokkal kerülök párhuzamos helyzetbe, meg egyébként is, ki merné az idő kerekét választani origónak?

Mégis van egy transzformáció: a tükrözés. Minden alkalommal, amikor tükörbe nézek, egy picit titeket is látlak benne. Egyszer valakit jobban, másszor kevésbé, attól függ, hogy hol van a tükörtengely, és milyen a törésmutató. De mindannyian egy picit hasonlítunk. Egyesek időről időre el akarják hitetni velünk, hogy „na, nekem aztán hozzád semmi közöm, én más vagyok, te meg menj, ahova akarsz.” Hát, ezúton is üzenem nekik, hogy tessék, itt a matematikai bizonyítás, tévednek: bármely két egyeneshez lehet találni tükörtengelyt, legalábbis, ha egy egyszerű geometriában nézzük a dolgokat. Azt hiszem, ennél tisztább és szilárdabb közös, helyben maradó pont nem létezik: mind emberek vagyunk.

A megszólításban és a címben nem voltam precíz. Egyesekkel sosem fogok találkozni, mégis kapcsolódhatunk egymáshoz. Az irodalom, a művészetek, a matek, a tudományok akkor is összekötnek minket, ha a való életben sosem találkozunk. Szóval, ha úgy vesszük, mindannyian kedves ismerősök vagyunk. Értékeljük, becsüljük ezt meg!

Üdvözlettel: Klement Tamás