Története
Magyarországon a matematikai kutatással foglalkozók köre a XIX. század első felében lényegében véve a két Bolyai (Farkas és János) személyére korlátozódott. A század végére azonban a helyzet lényegesen megváltozott, úgyhogy 1885-től kezdve Budapesten a matematikai és fizikai egyetemi oktatók többé-kevésbé rendszeresen találkoztak egy-egy étteremben egy szakmai előadás meghallgatására, amit azután közös vacsora követett. A mintegy 20 - 30 résztvevő közül kiemelkedik a matematikusok részéről Kőnig Gyula, Hunyady Jenő, Scholtz Ágoston, a fizikusok részéről Eötvös Loránd és Szily Kálmán; néha a Kolozsvárról Budapestre látogató Réthy Mór és Schlesinger Lajos is csatlakozott a résztvevőkhöz.
Ezek az összejövetelek évekig minden hivatalos jelleg nélkül folytak, míg aztán 1890. december 18-án Eötvös Loránd olyan gyűlést szervezett mintegy 100 fő részvételével, amelyen egy matematikai és fizikai kutatókat és oktatókat tömörítő egyesület megalakítását határozták el, és kiküldtek egy bizottságot az alapszabályok megfogalmazására. Ennek eredményeképpen a belügyminiszter 1891. augusztus 21-én az alapszabályokat jóváhagyta, és így 1891. november 5-én 298 fő részvételével megtarthatta alakuló ülését a Mathematikai és Physikai Társulat. Elnöknek Eötvös Lorándot választották, a matematikusok közül Kőnig Gyula alelnök, Rados Gusztáv titkár lett.
Rados Gusztáv és König Gyula (forrás: wikipedia.org)
Az új egyesület talán legfontosabb feladata egy olyan magyar nyelvű folyóiratnak a megindítása volt, amely a matematika és fizika fejlődését volt hivatva a két tudomány egyetemi és középiskolai oktatói részére ismertetni. Ez az új folyóirat, a Mathematikai és Physikai Lapok, hasznosan egészítette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kiadásában megjelenő Mathematikai és Természettudományi Értesítő működését. Közölt cikkeket új tudományos eredményekkel (így például hasábjain jelent meg Fejér Lipót nevezetes doktori értekezése a Fourier-sor szummációjáról, valamint Riesz Frigyes, Geöcze Zoárd, Haar Alfréd több fontos cikke), ismertette a két tudomány egy-egy diszciplínájának újabb fejlődését, volt benne feladatrovat (feladatok kitűzése és a megoldások ismertetése), közölt könyvismertetéseket, tájékoztatott a Társulat rendezvényeiről és a tanulóversenyekről (1. alább). A szerkesztést matematikai részről eleinte Rados Gusztáv végezte, tőle 1914-től Fejér Lipót, majd 1932-től Kőnig Dénes vette át.
A Társulat egy másik nagy jelentőségű tevékenysége volt matematikai és fizikai tanulóversenyek szervezése. Ilyeneket 1894-től kezdve évenként rendeztek a középiskolai tanulmányaikat éppen befejezett fiatalok részére külön matematikából és fizikából. A matematikai versenyek olyan sikeresek voltak, hogy anyagukat Kürschák József 1929-ben Matematikai versenytételek címen megjelent könyvében külön ismertette. Ennek a nagy sikerű könyvnek azóta több folytatása is megjelent, jelenleg az 1998-ig megrendezett versenyek anyaga van könyv alakban feldolgozva; angol nyelven is megjelent a versenyek ismertetése.
A tanulóversenyekre való felkészítést szolgáló folyóiratnak (Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok) kezdetben nem volt kapcsolata a Társulattal.
Eötvös Loránd 1919-ben bekövetkezett halála után a Társulat 1921-ben felvette az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat (ELMFT) nevet, és a tanulóversenyeket is röviden Eötvös-verseny néven kezdték emlegetni.
Az ELMFT egyik fontos feladata volt a Kőnig Gyula alapítvány működtetése. Ezt a nevében említett kiváló tudós gyermekei alapították azzal a céllal, hogy két évenként egy-egy ígéretes eredményeket elért fiatal matematikus (egyetemi tanárok nem jöhettek szóba) az alapítványt forrásként használó Kőnig Gyula Jutalmat átvehesse. Érdemes áttekinteni az 1922-től két évenként megjutalmazottak névsorát:
Bauer Mihály, Szegő Gábor, Szőkefalvi Nagy Gyula, Jordan Károly, Szász Ottó, Egerváry Jenő, Veress Pál, Kalmár László, Lipka István, Rédei László, Hajós György, Szőkefalvi-Nagy Béla, Varga Ottó.
Az utolsó, 1944-ben átadott díj után az alapítvány a háború következtében elveszítette vagyonát, s ezzel sajnálatosan megszűnt.
Az ELMFT tevékenységeként rendszeresen szerveztek a matematika és fizika egyes eredményeiről szóló előadásokat Budapesten, matematikából évente mintegy 5-10-et; néha mód volt külföldi előadók megnyerésére is, de ezek száma összevéve is 10 alatt maradt (közéjük tartozott pl. Neumann János). A taglétszám a megalakulás után rövidesen elérte a 400-at, ez a két háború között kb. 200-ra esett vissza.
A második világháború pusztításai után hosszabb ideig nem volt mód az egyesületi élet újraindítására; Szegeden jött létre az újjáalakulás olyan formában, hogy 1947. június 21-én megalakították az ELMFT egyik jogutódját, a Bolyai János Matematikai Társulatot (BJMT). A csekély számú jelenlevő mellett többen levélben jelezték csatlakozási szándékukat. A némiképp peremváros jellegű Szegedről nehéz volt a társulati életet irányítani, így a BJMT már 1949-ben Budapestre tette át székhelyét. A taglétszám hamarosan elérte az 1500-at, ma 1200 körül ingadozik. A BJMT 1948-ban tagjává vált a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ)/napjainkra tulajdonképpen megszűnt/, 1956-tól kezdve tagja a a Nemzetközi Matematikai Uniónak (IMU), 1990-től kezdve pedig az Európai Matematikai Társaságnak (EMS).
Az ELMFT másik jogutódjaként hamarosan megalakult az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) is.
A BJMT működése kezdettől fogva a Tudományos Szakosztály és az Oktatási Szakosztály keretei között folyt; 1963-ban létrejött a Matematika Alkalmazásai Szakosztály is. Az ország egész területén folyó működés lényeges kellékeként rövid idő alatt létrejöttek a ma már nagy számban működő helyi tagozatok is.
II. Magyar Matematikai Kongresszus
A BJMT tevékenységének egyik fontos részeként ismételten rendezett matematikai kongresszusokat, először 1950-ben az I. Magyar Matematikai Kongresszust az MTA részvételével, Fejér Lipót és Riesz Frigyes születésének 70-edik évfordulóját kívánva ezzel emlékezetessé tenni. 200-nál több, köztük kb. 50 külföldi résztvevő vett ezen részt. 1960-ban (ismét az MTA-val együtt) került sor a II. Magyar Matematikai Kongresszusra (600-nál több, köztük 300-nál több külföldi résztvevővel). Csak magyar résztvevőkkel zajlott le a BJMT alakulásának 10-edik évfordulója alkalmából Szegeden, majd 1972-ben a 25-ödik évforduló megünneplésére Debrecenben néhány száz résztvevővel egy-egy kisebb kongresszus. 1996-ban, már az EMS-hez való csatlakozás után, a BJMT-nak jutott a II. Európai Matematikai Kongresszus megrendezése (700-nál több, zömmel külföldi résztvevő). Az 1950-es kongresszus anyaga kötetben is megjelent.
A matematikai tudomány egészét feldolgozó kongresszusok mellett rendszeresen szerveződnek egy-egy tudományág területére kiterjedő, szűkebb anyagot érintő konferenciák. Ezek közül elsőnek említendő a Bolyai János születésének 150-edik évfordulója alkalmából 1952-ben rendezett konferencia, amelynek résztvevői között másokkal együtt P.S. Alexandroff és E. Zech jelenlétét is üdvözölhettük.
1953-tól kezdve évenként 3-4 témából szervezett konferenciát a BJMT, többnyire néhány tucat, túlnyomóan külföldi résztvevővel; ezek anyaga sokszor külön kötetben (néha több kötetben is) megjelent. Manapság nem önállóan, főként az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézettel, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a győri Széchenyi István Egyetemmel, illetve más társegyesületekkel -, mint a Gazdaságmodellezési Társaság, Magyar Operációkutatási Társaság, Varga Tamás Tanítványainak Emlékalapítványa - szervezünk közös eseményeket, konferenciákat.
A matematika oktatásának elősegítése, színvonalának emelése célját szolgálják az évenként néhány száz hazai résztvevővel megrendezett vándorgyűlések, majd az 1990-től kezdve ugyancsak évenként rendezett Varga Tamás Napok; az utóbbiak anyaga kötet formájában is napvilágot lát. Külön említést érdemel az 1963-ban az UNESCO támogatásával szervezett konferencia, amelynek célja a matematikai tananyag korszerűsitésének megvitatása volt, és hatása máig érződik. Ugyancsak a matematikaoktatás támogatására szolgált a tehetséges tanulókat tömörítő Ifjúsági Matematikai Kör is.
Fontos része a BJMT munkájának különféle matematikai kiadványok szerkesztésében és kiadásában való részvétel. A kongresszusi és konferenciaköteteket már említettük, hozzájuk járult néhány inkább tankönyv jellegű kiadvány is. Több folyóirat szerkesztésében is részt vesz a BJMT; idegen nyelven a Periodica Mathematica Hungarica jelenik meg 1971 óta, a Combinatorica pedig 1981 óta. Magyar nyelven a Matematikai Lapok lépett 1950-től a korábbi Matematikai és Fizikai Lapok egyik utódjaként színre, s ettől kezdve már a Középiskolai Matematikai Lapok is a BJMT szerkesztésében jelenik meg, 1959-től ismét fizikai rovattal is bővítve. 1997-től az Alkalmazott Matematikai Lapok és az ABACUS is társulati lap lett, sőt 1953 és 1990 között ilyen volt a Matematika Tanítása is. A matematika magyar kutatóinak munkásságát angol nyelven áttekintő A Panorama of Hungarian Mathematics in the Twentieth Century megjelent a Springer kiadásában, Horváth János szerkesztésében.
Matematikai Lapok 1958-ból és 2016-ból
Jelentős része a BJMT tevékenységének a különféle tanulóversenyek megrendezése. A korábbi Eötvös-verseny 1949 óta Kürschák József Verseny néven fut tovább, de most már a középiskolások is részt vehetnek rajta.
Ugyancsak 1949-ben vette kezdetét a Schweitzer Miklós Verseny megrendezése, amelyen egyetemi hallgatók több napos otthoni munkával oldhatják meg a kitűzött (többnyire 10) feladatot. Ennek az újszerű verenynek anyagát angol nyelven ismertető kötet is jelent meg 1961-ben, majd ennek folytatása 1991-ben. Fiatalabb tanulók részére rendezi a Társulat az Arany Dániel Versenyt 1949-től, a Varga Tamás Versenyt pedig 1985 és 1999 között szervezte meg. A BJMT rendezésében folyt az Országos Tanulmányi Verseny matematikai része is 1951-től 1976-ig. A nemzetközi matematikai olimpiára készülő tanulókat ugyancsak a BJMT készíti fel, ilyen versenyt mi is rendeztük 1961., 1970. és 1982-ben. 1990-től 2010-ig folyt váltakozva hazai és izraeli rendezésben a Magyar-Izraeli Matematikai Verseny. A felsorolt országos versenyek sorát sok helyi verseny is kiegészíti egy-egy tagozat szervezésében.
Beke Manó Emlékdíj
A matematikai kutatásban ill. a matematikai oktatásban kiemelkedő teljesítmént nyújtó személyek jutalmazására számos díjat oszt ki évente a BJMT. 1950-től Beke Manó Díjat kapnak a legkiválóbb oktatók. A jelentős eredményt elért fiatal matematikusok elismerését szolgálja 1953 óta a Grünwald Géza Díj. 1970-től kezdve kap Szele Tibor Emlékérmet egy kiemelkedő kutató, aki továbbá jelentősen hozzájárul a magyar matematika tudományos utánpótlásának neveléséhez. A már a kutatásban is eredményt felmutató egyetemi hallgatók jutalmazására szolgál 1973 óta a Rényi Kató Díj. A matematika alkalmazásában sikeres fiatal kutatók a Farkas Gyula Díjban részesülhetnek. Egy pályakezdő tanár szakmai vagy didaktikai kutatásait támogatjuk évente a Patai Díjjal. Részt vesz a BJMT más szervek által alapitott és fenntartott díjak odaítélésében is (Ericsson Díj, Rátz Tanár úr Életműdíj, stb.)
Grünwald Géza Emlékérem
Császár Ákos cikke nyomán, mely megjelent a Matematikai Lapok 2004-2005/2 számában.
